Vezet a csend
törhetetlent visz a test.)
„Indulj és találd meg utadat, de mindig tudjad,
hogy a lélek szól csak igazi szót.
s ami csak feszít, emészt, lassan mind eltűnik,
ahogy az idő halad, új jövő születik a tervek alatt.
később fölemelnek, és a fájdalomtól nemesedve,
az idő felett így leszel egyre emberebb.
Meglásd: a kísértésnek szele sem rezzent.
Ím, hát legyen tiéd e csöppnyi láng,
szüless valóra, s ezentúl te vigyázd.”
(2006. 08. 26. Németkér)
(2004-5-6-os ötletek alapján)
1 megjegyzés:
Bevallom, hogy soha nem szerettem a költészetet, nem szerettem az elvont, és haszontalannak tűnő gondolatokat, melyekben nem találtam értelmet.
A Te verseid egészen mások, és mosolyogva olvasom őket. :) Gondolatokat ébresztenek, jó érzéssel töltenek el.
Megjegyzés küldése