2012. augusztus 14., kedd

Könyvjegyzet: Keith Cameron Smith - 10 szokás ami gazdaggá tesz


10. szokás - A milliomosok hosszú távra terveznek
9. szokás - A milliomosok elgondolásokról beszélnek
8. szokás - A milliomosok szívesen fogadják a változást
7. szokás - A milliomosok vállalják a kiszámított kockázatokat
6. szokás - A milliomosok szakadatlanul tanulnak és fejlődnek
5. szokás - A milliomosok profitért dolgoznak
4. szokás - A milliomosok hisznek abban, hogy nagylelkűnek kell lenniük
3. szokás - A milliomosok több jövedelemforrással rendelkeznek
2. szokás - A milliomosok a saját vagyonuk gyarapítására összpontosítanak
1. szokás - A milliomosok erőt adó kérdéseket tesznek fel maguknak


Forrás: Keith Cameron Smith - 10 szokás ami gazdaggá tesz
http://www.bagolyvar.hu/webshop/product/10-szokas-ami-gazdagga-tesz,000386.html

2012. augusztus 13., hétfő

Életre szóló ajándék - Ökonet Magazin 2010.augusztus







Életre szóló ajándék

2005-ben egy komolyabb egészségi „probléma” kapcsán ismertem meg Ferenczy Lászlót,
és általa az Ökonetet. Ő volt az első ember, aki elmondta, hogy miről szól a betegség és mik az egészséghez vezető lépések. Fizikai és lelki szinten is gyökeres változást hoztak egyrészről a termékek, másrészről a képzések, valamint a jó társaság, akikkel itt ismerkedtem meg.

Eltelt néhány év így a „töltődéssel”, és több téren is javulás indult meg az életemben.
A legnagyobb változást mégis az hozta, amikor 2007-ben megismertem Bánfi Szilvit és Zolit. Az az energia, lelkesedés és dinamizmus, amit rajtuk éreztem, indította el bennem a gondolatot, hogy tudnám építeni az üzletet. 2008 januárjától havonta léptem szintet.

Április végére Zoliék segítségével már 5.-ös szinten dolgoztam, ám ekkor még nem hittem el magamról, hogy én is tudok HV lenni, így elmentem egy munkahelyre dolgozni alkalmazottként. Ez is roppant értékes tapasztalatok forrása az életemben, de egy munkahely nem a szabad időbeosztásról, és az anyagi fellendülésről szól. Időközben persze jártam a képzésekre, és láttam hogy Zoliék mennyit fejlődnek emberileg, és anyagilag (itt a kettő együtt jár). 2009 októberében a Feldebrői képzésen hoztam meg a döntést, hogy kézbe veszem az életem irányítását. Decemberben hazaköltöztem, és újra nekiláttam az infózásnak.

Rengeteg támogatást kapok Zoliéktól, és a munkatársaimtól. Nagyon köszönöm Bedécs Mihály és Ambach Ede jóbarátaim munkáját. Köszönöm, hogy együtt dolgozhatok Gungl Erzsébettel, illetve fiával, Szabó Péterrel, és külön öröm számomra, hogy régi barátom, Horváth György is elindult az Ökonetben.  Hálás vagyok a családom támogatásáért, és azért hogy ők is jönnek velem az úton. Nagyon köszönöm a felsővezetőim, Ferenczy László és Kovács Attila, illetve szponzoraim, a Pántya és a Bánfi család szeretetteljes támogatását.

Nekem ezt adta eddig az Ökonet:
-          Jövőképet és küldetéstudatot
-          Példaképeket, akiktől nap mint nap tanulhatok
-          Azt a tudást, hogy én magam vagyok sorsomnak kovácsa
-          Kerek, pozitív életszemléletet, a „problémák” helyett megoldásokat
-          Örömteli, egészséges életet, az élethosszig tartó gyógyszerszedés helyett
-          Szabadságot – pénzt - időt magamra, a céljaimra, a családomra
-          Munkatársakat, akikkel együtt fejlődhetek
-          Közösséget, ahová felemelő érzés tartozni
-          Minőségi, építő emberi kapcsolatokat
-          A tanulás szeretetét

“A jóság az egyetlen befektetés, amely mindig kifizetődik.” Henry David Thoreau

Reich Károly hálózatvezető
2010. augusztus



2012. augusztus 12., vasárnap




Wilhelm Nakatenus SJ:
Egy meghallgatott imádság

Erőt kértem az Úrtól,
s Ő nehézségeket adott,
melyeken megedződtem.

Bölcsességért imádkoztam,
és problémákat adott,
melyeket megtanultam megoldani.


Előmenetelt óhajtottam,
gondolkodó agyat adott
és testi erőt kaptam,
hogy dolgozzam.


Kértem bátorságot,
és Isten veszélyeket adott,
melyeket legyőztem.


Áhítottam, hogy szeretni tudjak,
és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket,
akiken segítsek.


Kegyes jóindulata helyett alkalmat kaptam a jóra,
és mindent megkaptam, amire szükségem volt.
Imádságom meghallgatásra talált. 


(Aachen, 1682.)